Tiszta időben Pécsről pontosan kivehető a Papuk-hegység csúcsai, mégis méltatlanul kevesen ismerik mifelénk az Ivačka glava-t, a Kapavac-ot, vagy épp magát a névadó Papuk-ot. Szlavónia legnagyobb, mintegy 80 km hosszan elnyúló középhegysége északról öleli körbe a Pozsegai-medencét és remek túrázási, illetve kerékpározási lehetőségeket kínál.

A hegység keleti fele Nekcsétől az Orahovicát Kutjevoval összekötő országútig valójában egy külön hegység: a Krndija. Legmagasabb pontja, a Kapavac mindkét oldalról könnyen mászható. Az északi oldal fő látványossága Szlavónia legnagyobb várromja, az orahovica-i Rózsavár, ahonnan jól jelzett út vezet a csúcs felé. Autóval vagy hegyikerékpárral könnyen megközelíthető a Péter-hegy kilátója, ahonnan belátható az egész Dráva-síkság a Villányi-hegységgel és a Mecsekkel.

A Krndijától nyugatra fokozatosan szélesedik és emelkedik a Papuk tömbje. Slatinski Drenovac falucskából már aszfaltos út vezet Jankovacra, ahol vendégház, pisztrángos tavak, a csodálatos Skakavac-vízesés, és idilli környezet várja a látogatókat – a hely a horvátok által igen kedvelt, így általában sokan vannak. A belépőjegy fejenként 10 kuna és ugyanennyit kérnek a parkolásért is. Jankovacról néhány óra alatt, több úton mászható a 900 méter feletti Ivačka glava, ahonnan lenyűgöző az északi panoráma.

A déli oldal fő látványosságai Velika faluból, vagy a gerincen átbukva Jankovacról érhetőek el: a Mališćak- és a Lapjak-csúcsok, a velikai várrom, a Duboka- és a Veličanka-patak vadregényes völgyei. Ha szerencsénk van szedhetünk gombát, vagy láthatunk szalamandrát.

A hegység nyugati részén jóval kevesebb a jelzett út, és kevesebb a turista is. Talán épp ezért kedvez a kalandvágyóbbaknak. A Deđovica vadászháztól vagy Novo Zvečevo üdülőfalutól szép túrát tehetünk a Točak nyereg felé, melyet az elmúlt években aknamentesítettek és teljesen biztonságos. A közelben áll Szlavónia legöregebb tölgyfája, mely 700 évnél is idősebb. De elindulhatunk nyugatra is, a Ravna gora irányába.